Új kutatások szerint a Covid-19 járvány alatt a természetvédelmi területeken a munkahelyek csökkentése és a kormányok környezeti támogatásának megcsappanása alááshatja a biológiai sokféleség megőrzésére és az éghajlati válság kezelésére irányuló globális erőfeszítéseket.
A költségvetési megszorítások és az ökoturisztikai bevételek visszaesése arra kényszerítette a nemzeti parkok üzemeltetőit és a természetvédelmi szervezeteket, hogy csökkentsék a személyzet számát és az olyan tevékenységeket, mint például az orvvadászat elleni járőrözés. Ezek az intézkedések súlyosan érintik Ázsiát és Afrikát.
Brazíliában, Indiában és az Egyesült Államokban is megfigyelhető a környezetvédelemre szánt összegek csökkentése a világjárvány idején, és mindhárom ország számos javaslatot fontolgatott a bányászat és a fosszilis üzemanyagok kitermelésének engedélyezésére védett területeken.
A kutatásban szerepel például:
- a brazil kormány javaslata, miszerint a bányászatot és a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését engedélyeznék őshonos területeken
- új engedélyek Oroszországban, amelyek lehetővé teszik az erdőirtást a természetes területeken a közlekedés és az infrastruktúra számára,
- valamint az olaj- és gázfeltárási és -fúrási tervek az amerikai sarkvidéken (utóbbit még a Trump-kormányzat engedélyezte, Biden elnöksége alatt várhatóan szigorodik a szabályozás).
Az eredmények a Nemzetközi Természetvédelmi Egyesület (IUCN) által a Parks című folyóirat különszámában megjelent kutatási gyűjteményben találhatók, amelyek a Covid-19 járvány környezetre gyakorolt következményeit kívánják megérteni.
Ébresztő!
Brent Mitchell, a folyóirat társszerkesztője elmondta: „Ha a Covid-19 sokkja nem elegendő ahhoz, hogy az emberiség felébredjen, akkor nehéz felfogni, hogyan lehet elkerülni a további – a jelenlegi járványnál jóval rosszabb – csapásokat. ” Mitchell megjegyzései egybehangoznak az ENSZ főtitkár António Guterres észrevételeivel: „Az emberiség háborút indított a természet ellen. Ez öngyilkosság.”
Több mint 60 ország parkfelügyelőit elemezve körülbelül minden ötödik elveszítette munkáját a járványhoz kapcsolódó költségvetési megszorítások miatt. A latin-amerikai, karibi, afrikai és ázsiai lakosokat érintette a legsúlyosabban a költségcsökkentés. Az afrikai védett területek több mint fele arról számolt be, hogy le kellett állítaniuk vagy csökkenteniük kellett a terepi járőrözést és az orvvadászat elleni műveleteket.
Míg sok védett terület az alapműködését fenntartotta, a természetvédelmi területek és a nemzeti parkok közelében élő közösségeket különösen súlyosan sújtották a világjárvány gazdasági következményei és a látogatók számának drasztikus visszaesése.
„Bár a globális egészségügyi válság továbbra is elsőbbséget élvez, ez az új kutatás megmutatta, hogy a pandémia milyen súlyos károkat okozott a természetvédelem iránt elkötelezett közösségeknek” – mondta Dr. Bruno Oberle, az IUCN főigazgatója.
A 2020 januárja és októbere közötti időszak gazdasági helyreállítási terveinek áttekintése azt mutatta, hogy bár a kormányok terveiben szerepel a környezetvédelem finanszírozása, sokan csökkentették az erre szánt összegeket.
A kutatásra reagálva Carlos Manuel Rodriguez, a Globális Környezetvédelmi Alap vezetője – egy független pénzügyi szervezet, amely segít finanszírozni az országokat a környezetvédelmi célok teljesítésében – kijelentette:
„A természetvédelemre és helyreállításra szánt befektetés – például a koronavírusok jövőbeni megjelenésének megakadályozása érdekében – sokkal kisebb összeg, mint amit a kormányok kénytelenek elkölteni a Covid-19 elleni küzdelemre és a gazdasági fellendülés ösztönzésére.”
Forrás: The Guardian
