Az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén nagy többséggel állásfoglalást fogadott el, amelyben az uniós klímarendelethez hasonló biodiverzitási jogszabály megalkotását javasolja.
Az állásfoglalás megerősíti az Európai Bizottság új, a biológiai sokféleség megóvására létrehozott stratégiáját, amely többek között a növényvédő szerek, a műtrágyák használatának 50 illetve 20 százalékos csökkentését, valamint az ökoszisztémák 2050-ig történő megerősítését irányozza elő, ám hangsúlyozza, hogy a stratégia megvalósításához külön biodiverzitási jogszabály bevezetése szükséges.
A képviselők úgy vélik, hogy az új stratégiának megfelelően kell kezelnie a természetben bekövetkező változások mind az öt fő kiváltó okát: a területhasználat változását; az élőlények közvetlen kizsákmányolását; az éghajlatváltozást; a környezetszennyezést; valamint az idegenhonos inváziós fajokat. Európában évente 20 milliárd eurót kellene költeni a biológiai sokféleség megőrzését célzó lépésekre – hangsúlyozták a képviselők.
Az EP szerint 2030-ra, az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30 százalékát védetté kellene nyilvánítani, 25 százalékának pedig ökológiai gazdálkodás alatt álló területnek kell lennie. Emellett fokozni kell a vadon élő állatok és növények védelmét, és növelni kell a városi területek biológiai sokféleségét például zöld tetőteraszok bevezetésével.
A képviselők ellenzik a glifozát tartalmú gyomirtó szer használatának engedélyezését az EU-ban, és a beporzók fokozottabb megóvására szólítanak fel. Azt szorgalmazzák továbbá, hogy a gazdálkodók a természet szempontjából biztonságos növényvédelmi szereket használjanak, és csökkentsék a káros növényvédő szerek használatát.
Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő szerint az EU nem kényszeríthet olyan vállalásokat a magyar gazdákra, amelyek minden tudományos alapot nélkülöznek. Véleménye szerint a Bizottság nem járt el felelősségteljesen, mivel hatástanulmány nélkül tette közzé javaslatát.
Forrás: MTI
