Az Európai Bizottság az ivóvíz szennyezőanyag-mentesség érdekében arról döntött, hogy ezentúl az Európai Unióban a vízellátási lánc egésze mentén szorosabban nyomon kell követni, hogy jelen van-e az ivóvízben a béta-ösztradiol és a nonil-fenol, két olyan vegyület, mely zavarja a hormonháztartás működését – közölte az uniós bizottság szerdán.
A közlemény szerint az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, tavaly hatályba lépett uniós irányelv előírásainak megfelelően az Európai Bizottság létrehozta azoknak az újonnan megjelenő vegyületeknek az első megfigyelési listáját, amelyek esetleges jelenléte az ivóvízben nyomon követést igényel, adott esetben intézkedések meghozatalát is szükségessé teszi.
Az uniós tagállamoknak 2023. január 12-ig nyomonkövetési követelményeket kell életbe léptetniük az ivóvízellátási lánc egészében, az irányértékek túllépése esetén pedig intézkedéseket kell hozniuk. Ha idővel olyan új anyagok, köztük hormonháztartást zavaró vegyületek, gyógyszerek vagy mikroműanyagok jelennek meg, amelyek valószínűsíthetően az ivóvízben is előfordulnak, és potenciális egészségügyi kockázatot jelenthetnek, a tagországoknak jelenteniük kell az uniós bizottságnak. Indokolt esetben a vegyületeket a brüsszeli testület fel fogja venni a megfigyelési listára.
Remények szerint az új mechanizmus hozzá fog járulni a vegyi anyagokra vonatkozó uniós stratégiában és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervben meghatározott célkitűzések eléréséhez, elősegítve, hogy a környezet mentes legyen a toxikus anyagoktól – közölte az Európai Bizottság.
A Magyarországon szolgáltatott ivóvíz kiválóan megfelel az uniós előírásoknak és jogszabályoknak – közölte a Magyar Víziközmű Szövetség.
A víziközmű szövetség a közleményben kiemelte: a felülvizsgált direktíva célja az ivóvízbe vetett bizalom növelése. A szövetség felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Bizottság döntésében megjelölt béta-ösztradiol és nonilfenol vizsgálati követelménye az ivóvíz felülvizsgálatakor merült fel. Vagyis a döntés nem a szolgáltatott ivóvízben megjelent szennyezésre reagál, hanem az elővigyázatosság elve alapján azért szükséges, hogy az anyagok esetleges megjelenésekor azonnal reagálhassanak a víziközmű szolgáltatók.
Mérésekkel alátámasztott és megerősített tény az, hogy a Magyarországon szolgáltatott ivóvíz kiválóan megfelel az európai uniós előírásoknak és jogszabályoknak – szögezte le a szövetség.
