A babnak nagyon sok fajtája van: vörös bab, jégbab, fehér bab, géberbab, vesebab, vajbab, fekete bab, stb. Táplálkozási értéke nagy, magvai 40-50% keményítő mellett feltűnően sok, 22-35% fehérjét (legumin) tartalmaznak. A szárazbab fehérjetartalma tízszerese a burgonyáénak, háromszorosa a kenyérének, de magas az ásványi anyagtartalma is.
A bab remek B1-, B2-, B5-, B6-, B9-vitamin, vas, foszfor, kálium és magnézium forrás. Tartalmaz béta-karotint (az A-vitamin előanyagát), C- és E-vitamint, biotint, krómot, cinket és kalciumot. Jelentős mennyiségű telítetlen zsírsav is található benne. A benne található foszfornak fontos szerepe van a csontozat és a fogak épségének megőrzésében. Nagyon alacsony a zsír- és nátriumtartalma.
Segíthet felvenni a harcot: a szívrohammal, a cukorbetegséggel és az elhízással szemben, de a legfrissebb kísérletek azt is bizonyították, hogy a bab csökkenti a koleszterinszintet, a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, valamint a rák kialakulását is. Serkenti a sejtek fehérje anyagcseréjét, szabályozza az anyagcserét, elősegíti a víz kiürülését, segíti a máj, vese működését.
A resveratrol vegyület a babban is igen magas, ez a vegyület védi a DNS-t a károsodástól, tehát lassítja az öregedést, késlelteti a ráncok kialakulását, sőt a bőrt is üdén tartja.
