Az emberek évente csaknem egymilliárd tonna élelmiszert pazarolnak el – derült ki az ENSZ legfrissebb jelentéséből. Ez az eddigi legátfogóbb felmérés és a megállapított hulladék mennyisége körülbelül a duplája a korábbi becslésnek.
Az otthonokban kidobott élelmiszerek évente átlagosan 74 kg-ot tesznek ki személyenként az egész világon – állapította meg az ENSZ. A legjobb adatokkal rendelkező Egyesült Királyságban az ehető hulladék háztartásonként körülbelül nyolc kidobott étkezést jelent hetente.
A jelentésben az éttermekben és üzletekben bekövetkezett élelmiszer-pazarlásról is van információ: az összes élelmiszer 17% -át egyszerűen kidobják. Némi élelmiszer a termelőknél és az ellátási láncoknál is „elvész”, ami azt jelenti, hogy az élelmiszerek egyharmadát sosem eszik meg.
Ez a nagy mennyiségű pazarlás amellett, hogy szemben áll az éhezők megsegítésére tett erőfeszítésekkel, a környezetet is károsítja. Az élelmiszer-hulladék a jelenlegi károsanyag-kibocsátás mintegy 10% -át okozza, az intenzív gazdálkodás pedig a biológiai sokféleség válságának és a globális szennyezésnek egyik fő oka.
Amennyiben az élelmiszer-pazarlás egy ország lenne, úgy az USA és Kína után a harmadik legnagyobb károsanyag-kibocsátást mondhatná magáénak. A kutatók szerint az élelmiszer-pazarlás csökkentése az egyik legegyszerűbb módja lenne a környezeti hatások mérséklésének.
Annak ellenére, hogy azt gondolnánk, az élelmiszer-pazarlás a gazdag országok problémája, az ENSZ jelentése szerint a hulladék mennyisége meglepően hasonló volt minden országban, bár a legszegényebb országokból kevés adat áll rendelkezésre.
A kutatók szerint senki nem azért vásárol élelmiszert, hogy aztán kidobja, a naponta kiselejtezett kis mennyiségek pedig jelentéktelennek tűnhetnek. Ezért kulcsfontosságú az emberek tudatosságának a növelése, például a helyi hatóságok által létrehozott élelmiszer-hulladékgyűjtők útján.
Szükséges a kormányzati és vállalati fellépés, de az egyéni cselekedet is fontos, például a rizs és a tészta adagjának mérése, a hűtőszekrény ellenőrzése vásárlás előtt és a főzési ismeretek növelése a rendelkezésre álló anyagok felhasználásához. Az Egyesült Királyságban a koronavírus alatt az otthoni tervezésre és főzésre rendelkezésre álló hosszabb idő miatt 20% -kal csökkent a hulladék mennyisége.
„Az élelmiszer-pazarlás csökkentése
- mérsékelné az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását,
- lelassítaná a természet pusztulását a föld átalakításával és a szennyezéssel,
- javítaná az élelmiszerek hozzáférhetőségét,
- ezáltal csökkentené az éhezést és pénzt takaríthatna meg a globális recesszió idején” – mondta Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Program (Unep) vezetője.
Marcus Gover, a jelentés megírásában közreműködő Wrap nevű civil szervezet vezetője hozzátette: „Annyira megszoktuk az élelmiszer-pazarlást, hogy megfeledkeztünk az értékéről és arról, hogy a növekvő globális népességünk táplálása milyen költségekkel jár a természetnek.”
A jelentés az ENSZ fenntartható fejlődési céljának, az élelmiszer-pazarlás 2030-ig történő felére csökkentésének elérésére irányuló globális erőfeszítések támogatására készült. Megállapította, hogy a fogyasztóknak eladott összes élelmiszer 11% -át pazarolták el otthonokban 2019-ben, az éttermek 5% -ot dobtak ki, az élelmiszerboltok pedig 2%-ot.
Megfelelő adatok álltak rendelkezésre a háztartási hulladékról azokra az országokra vonatkozóan, amelyek a világ népességének 75% -át képviselik.
Nem minden élelmiszer-hulladék ehető
Az élelmiszer-hulladék ehető és ehetetlen részeket tartalmaz, például a héjat és a csontokat. A keverék körülbelül 50:50 néhány magas jövedelmű országban, de máshol ismeretlen.
„Még akkor is, ha a hulladék egy részét az emberek nem tudják elfogyasztani, vannak környezetvédelmi szempontból előnyösebb módszerek a kezelésére, például állati takarmányokba történő átirányítással vagy komposztálással” – mondta Clementine O’Connor, az Unep munkatársa.
„Az Egyesült Királyság vezető szerepet vállalt az élelmiszer-pazarlás csökkentésében, és egyike azon kevés országoknak, amely eredményeket is elért”- tette hozzá. A Wrap szerint 2007 és 2018 között az ehető háztartási élelmiszer-hulladék csaknem egyharmadával csökkent, bár 2020 novemberében az összes élelmiszer-pazarlás még mindig 19% volt.
A Wrap hétfőn megkezdte az élelmiszer-pazarlás elleni akcióját az Egyesült Királyságban, hogy felhívja a figyelmet a problémára és ösztönözni szeretné a változásokat. Nadiya Hussain séf és tévés műsorvezető az egyik támogató. Elmondása szerint: „A túl sok vásárlás elkerüléséről, az élelmiszerek elkészítéséről és megfelelő tárolásáról szól a kampány és arról, hogy segítünk az embereknek a lehető legtöbbet kihozni az ételükből, úgy, hogy közben segítünk megóvni bolygónkat.”
Carina Millstone, a Feedback csoport tagja szerint az ENSZ jelentése alapvető fontosságú és megmutatja, hogy az élelmiszer-pazarlásnak a kormányok számára kiemelt prioritásúnak kell lennie a november 26-i Cop26 klíma csúcstalálkozó előtt: „Házigazdaként az Egyesült Királyságnak példát kell mutatnia – ezt megteheti azzal, hogy méri és kezeli az élelmiszer-pazarlást a gazdaságokban, és kötelezően meghatározza az élelmiszer-hulladék mérését és csökkentési céljait a vállalkozások számára.”
Martina Otto, az Unep munkatársa elmondta: „Ha nem teszel lépéseket az élelmiszer-pazarlás ellen, az hármas veszteség. Nem csak az ételeket dobjuk ki, hanem az összes olyan természeti és pénzügyi forrást is, amelyhez az élelmiszer előállításához szükség volt. Legyen tehát hármas győzelem. „
Forrás: The Guardian
