A szója felhasználásának igen sok módja van, a szójababból többek között készülhet szójatej, szójaszósz, tofu vagy szójaolaj.
Megtalálható benne rengeteg ásványi anyag, mint a kalcium, magnézium, kálium, foszfor, vas és cink, illetve sok vitamin értékes forrása is, gazdag B-vitaminokban, megtalálható benne az összes E-vitamin, jó K2 vitamin forrás. Magas fehérjetartalma miatt a szénhidrátszegény diéták része, mint általában a hüvelyesek.
Magas linolsav és linolénsav tartalma értékes zsírforrássá teszi, és jó hatással van a vér koleszterin szintjére, mivel gátolja a koleszterin felhalmozódását a májban, az agyban és a szívben. A benne lévő esszenciális zsírsavak csökkentik a keringési szervek megbetegedésének, illetve a magas vérnyomás kialakulásának veszélyét. A lecitin az idegrendszer, a testi sejtek és a vörös vértestecskék fontos építőeleme.
Alacsony purin tartalma miatt a legfőbb húst helyettesítő fehérjeforrás.
A szója másodlagos növényi anyagokat – úgynevezett izoflavonokat – tartalmaz, amelyről állatkísérletekben bebizonyosodott, hogy nemcsak gátolják a daganatos megbetegedés kialakulását, hanem bizonyos körülmények között ezzel éppen ellentétes – tehát rákkeltő – hatást is produkálhatnak.
Az amerikai „Food and Drug Administration ” 50 egymástól független tanulmány kielemzése után napi 25 grammban határozta meg a naponta kockázatok nélkül fogyasztható szójaprotein mennyiségét. Ez körülbelül 300 gramm tofunak vagy 800 ml szójatejnek felel meg.
